[two_fifth_last]
Nálunk van a fény az alagút végén!
[su_button url=”https://www.ecohome.hu/#kapcsolat” target=”blank” style=”bubbles” background=”#62993c” size=”10″ center=”yes” radius=”20″ icon=”icon: check” text_shadow=”2px 2px 4px #000000″ class=”megrendelem_button”]Ajánlatkérés[/su_button][/two_fifth_last]
[su_divider divider_color=”#e2e2e2″ link_color=”#ffffff” size=”1″ margin=”5″]
[su_spacer size=”10″]
[su_divider divider_color=”#e2e2e2″ link_color=”#ffffff” size=”1″ margin=”5″]
LED kisokos
[one_half][toggle title=”Fényforrások”]A wolframszálas izzó a legrégebbi elektromos fényforrás. Sok jó tulajdonsággal rendelkezik, viszont nem környezetkímélő, mert a bevezetett energiát viszonylag kis mértékben tudja fényként hasznosítani, ezáltal fokozatosan kiszorul a piacról.
[su_spacer size=”10″]
A halogénlámpa is izzólámpa, abban különbözik a hagyományostól, hogy az izzószálat egy kvarcüveg búra veszi körül és abban semleges gáz és kisebb mennyiségű halogén gáz van. A halogén körfolyamat javítja az izzó fényhasznosítását és élettartamát. A búrának el kell érnie egy bizonyos hőmérsékletet ahhoz, hogy a halogén körfolyamat beinduljon, de ezáltal sajnos növekszik a kibocsátott UV-sugárzás is.
A kompakt fénycső az 1980-as években jelent meg. A köznyelv ezeket TÉVESEN energiatakarékos izzónak nevezi. Higanygőzzel töltött, belső oldalán fluoreszkáló anyaggal bevont, végén elektróddal ellátott üvegcső. A kompakt fénycső elnevezés abból adódik, hogy a gyújtó integrált a csővel, rendelkezik egy áramkorlátozó fojtótekercscsel és manapság már egy jobb hatásfokú elektronikus előtéttel működnek. A korszerű minőségi kompakt csövek gyújtását késleltetve, előfűtéssel végző elektronikával hajtott csövek jól bírják a kapcsolgatást, viszont az azonnal induló csövek élettartamát a gyakori fel és lekapcsolgatás nagymértékben lerövidíti.
A LED jelenleg a legkorszerűbb és legtakarékosabb fényforrás. Az angol Light-Emitting Diode kifejezés rövidítéséből származik a LED szó, ami magyarul fényt kibocsátó dióda-t jelent. 1994-ben a kék fényt kibocsátó LED feltalálása alapjaiban alakította át a világítási technológiát. A fény úgy jön létre, hogy a diódára kapcsolt elektromos áram gerjeszti a dióda anyagában lévő atomok elektronjait, ezáltal azok nagyobb energiaszintű pályára lépnek és ahogy visszatérnek az eredeti energiaszintjükre fotonokat bocsátanak ki. A felszabaduló energia tehát fotonok formájában kisugárzódik és ez a sugárzás a hullámhossztól függő fény formájában jelentkezik.
A LED-ek előnye többek között, hogy a kimeneti fény előállításához alacsony áramerősség és feszültség szükséges, így kicsi a fogyasztásuk, kevésbé melegszenek, továbbá kis helyen elférnek, nagy az élettartalmuk, nagy a kapcsolási sebességük és ütésállók is.
[/toggle][/one_half][one_half_last][toggle title=”LED-ek tulajdonságai”]Színhőmérséklet: A hagyományos izzóknál nem választhattuk meg a kívánt színhőmérsékletet, de ez már a múlté. A fehér fény „árnyalatának” pontos értékét Kelvinnel, azaz a színhőmérséklettel jellemezzük. 
Színvisszaadási index: Azt mutatja, hogy mennyire hűen jeleníti meg az adott fényforrás a tárgyak színét. Ez az érték 80-tól felfele igazán jó. A színhőmérsékletet és a színvisszaadási értéket néha összevonva írják egy-egy LED-es fényforrás csomagolásán. Ha ez a szám például 930, akkor a színvisszaadási index 90 és 3000 kelvines a LED.
Maximális fényáram 60%-ának elérése (hány másodperc alatt éri el ezt): a 0 vagy 1 azt jelenti, hogy gyakorlatilag azonnal teljes fényt kapunk
Fényáram: A fényforrás fényáramának és az általa felvett villamos teljesítmény értékének hányadosát nevezzük fényhasznosításnak és ennek egysége a lm/W. Azaz a fényáram a sugárzott fizikai teljesítmény és a láthatósági tényező szorzatának az egész színképtartományban összegzett értéke. Az emberi szem spektrális (a fény hullámhosszától függő) érzékenysége miatt a fényteljesítmény mértékegységét nem watt-ban, hanem lumenben fejezik ki. Minél magasabb a lumen értéke, annál „fényesebb” a LED.[su_spacer size=”10″]
[/toggle][/one_half_last]
[one_half][toggle title=”Hogyan válasszam ki a fényforrás színét?”]A lámpák kiválasztásánál ne az ár alapján döntsünk, azaz nem feltétlen jó a legolcsóbb lámpát keresni, fontos hogy a világítás kellemes legyen. Ehhez meg kell néznünk, hogy milyen a kiválasztott lámpa fényének színe. Az egyszerűség érdekében a leggyakrabban használt fényforrások színét három kategóriába tudjuk sorolni: meleg fehér, hideg fehér és nappali fehér.
A pihenéshez – meleg fehér
Általában a mindnyájunknak a legkellemesebb és legmegszokottabb a meleg fehér színű fény. Ennek igazából a fénye sárga árnyalatú és ilyen fényt bocsát ki a hagyományos, halogén izzók, de a drágább fénycsövek és LED fényforrások is. A LED fényforrásoknál az utóbbi időben előtérbe került a hagyományos izzóknál fehérebb fény használata. Ennek az a célja, hogy a fény jobban megközelítse a nappali fény színét. A fehér árnyalat a szemet jobban kíméli, mint a sárgább árnyalat.
A meleg fehér fényforrásokat olyan lámpákba ajánljuk, amelyeket a pihenésre használt helyiségekben helyezünk el – leggyakrabban a hálószobában, nappaliban vagy gyerekszobában.
Ahol jól kell látnunk – hideg fehér
Sok helyen használunk manapság hideg fehér színű fényforrásokat (néha semleges fehérnek nevezve). A hideg fehér fényű fényforrásokat olyan helyiségekben érdemes alkalmazni, ahol valamilyen tevékenységet végezünk és szükséges, hogy jól lássunk. Konkrétan ezeket a fényforrásokat a konyhába, fürdőszobába, folyosóra, esetleg a gyerekszobába vagy irodába ajánljuk.
Munkához – nappali fehér
A harmadik fényforrás típus a nappali fehér színű. Ezekre a világos, éles fény a jellemző, néha kékes színárnyalattal. Az ilyen fény segít a munkára való összpontosításra és kevésbé fárasztja a szemet (ideális a munkához a számítógépnél). Leggyakrabban az ilyen fényforrásokkal a dolgozó szobákban, irodákban, középületekben és ipari csarnokokban találkozhatunk.
A színhőmérséklet alapján
Ahhoz, hogy tudjuk a 3 közül melyik típusba tartozik a fényforrás, meg kell néznünk hány kelvines, vagyis milyen a színhőmérséklete? A színhőmérsékletet a gyártónak fel kell tüntetnie minden fényforrás csomagolásán. Itt igaz az egyszerű szabály – minél több a kelvinek száma, annál fehérebb vagy kékesebb a fény árnyalata.[su_spacer size=”10″] Közép és Észak-Európában az emberek inkább a meleg fehér fényforrásoknak adnak előnyt, míg Dél-Európában a hideg fehér és nappali fényű fényforrások a népszerűbbek. [/toggle][/one_half][one_half_last][toggle title=”Mekkora a LED fényforrás élettartama?”]A hagyományos és halogén lámpa élettartamát a tönkremenetele előtti működési órák száma fejezi ki. A LED-eknél ez másként van, a LED nem ég ki, hanem a használat során fokozatosan elhalványul. Az élettartamát a gyártók úgy határozzák meg, hogy az az idő, amely alatt a fényereje az eredeti fényerőnek a 70%-ára csökken. A LED-ek élettartama általában 25-50 ezer óra között van. [/toggle][/one_half_last]
[one_half][toggle title=”A LED fényforrás sugárzási szöge”]Hagyományos izzóknál ezzel nem kellett foglalkozni, mert közel 360 fokban bocsátották ki egyenletesen a fényt. A halogén izzóknál a „spot” arra utal, hogy pontszerűen, azaz egy szűk tartományban világít erőteljesebben, ez jellemzően 36-60 fok. A LED természeténél fogva irányított fényt bocsát ki, ezért a lámpatestben úgy kell elhelyezni azokat, hogy a megfelelő irányba világítsanak, így a LED-ek sugárzási szöge meglehetősen széles skálán mozog (45 fok, 60 fok, 120 fok). [/toggle][/one_half][one_half_last][toggle title=”Vibrál, vagy nem vibrál?”]A vibrálást nevezhetjük stroboszkóp-hatásnak is. Ez a hatás csökkenti a koncentrációképességünket és fárasztja a szemet. A LED-ek között is vannak vibrálásmentesek, magasabb frekvencián vibrálók és nagyon vibrálók. A magasabb frekvencián vibrálók általában fényerőszabályozható típusok és ezekkel nincs olyan nagy gond, mert ezt a szem már nem érzékeli. A problémát az olcsó elektronikával ellátott, 100Hz alatti vibráló, többnyire a hálózati 50Hz-en villódzó LED-es fényforrások okozzák. A minőségi, egyenárammal meghajtott LED chipek nem vibrálnak. [/toggle][/one_half_last]
